Ma csodálatosan indult a Mihály-nap… 
A gyerekekkel, szülőkkel és óvónőkkel közösen csodáltuk meg a napfelkeltét, és énekszóval meg Napköszöntővel üdvözöltük ahogy az éltető fény megtörte a sötétet és elkezdett simogatóan melegíteni bennünket.
Az oviba visszatérést követően együtt költöttünk el egy finom reggeli lakomát: ropogós kovászos kenyér, az otthoni kis kertekből érkezett friss zölgségek és ínycsiklandó házi szendvicskrémek mellett a beszélgetés is még jobban esik.
Pocakunk mellett a szívünk is feltöltődött a közös élmények örömével, és ezzel a jó érzéssel felvértezve nézünk bátrabban szembe a mindennapok kihívásaival és az egyre rövidülő nappalokkal.
Tudjuk, hiszen láttuk és éreztük, a napocska minden reggel felkel és a fény legyőzi a sötétséget. 
„A lenyugvó Napba helyezem gondjaimat.
Ragyogásában hordozza minden tettemet.
Fényben megújulva, Szeretettel megtisztulva,
Térjenek vissza hozzám, mint erősítő gondolatok,
Mint örömteljes áldozatból és akaratból született tettek.”
/Rudolf Steiner: Esti ima/
